Csótányokról.

Először a csótányok általános biológiai sajátosságait, és a Magyarországon előforduló három csótányfaj jellegzetességeit ismertetjük, majd előfordulási helyeiket, terjedésüket, felismerésük módjait és ártalmukat, végezetül pedig az ellenük történő védekezés (irtásuk és megelőzésük) lehetőségeit foglaljuk össze.

Biológiai sajátosságuk, hogy erősen lapított testűk miatt bármely szűk hézagba, repedésbe képesek behúzódni. A lábfejeiken levő tapadólebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is képesek felmászni. A párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz hasonlító 3-4 mm nagyságú lárvák többszöri vedlés után érik el végleges méretüket. Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják, de ezek hiányában egyéb anyagokkal (pl. textíliával, papírral stb.) is képesek táplálkozni. A táplálékot messziről is felkeresik és aktivitási idejük alatt jobbára a reggeli és az esti órákban állandóan táplálék után kutatnak. A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 25-30C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Kitűnően másznak, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.

Magyarországon három fajuk fordul elő.

A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány (muszkabogár, muszkacsótány, ruszli, ruszni) a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A nőstény élete során 4-8 petetokot képez, amelyekben 37-44 pete helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú petetokot fartoldaIékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig magával hurcolja. Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és a tápláléktól függően 30-60 napig tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama átlag 100 nap. Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli. Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is megtelepedhet, de jelentős mérvű elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik.

A 20-27 mm nagyságú, feketésbarna színű konyhai csótány (konyhai sváb, svábbogár, nagy fekete csótány) petetokjában 16-18 pete található. A nőstény a petetokot 1-2 napig hordja, majd elhullajtja. Élettartama 0,5-2 év. A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb. Hazánkban évente csak 1 nemzedéke van. A 20-29 oC hőmérsékletű helyeket szereti. Többnyire a padlószint közelében tartózkodik, de életfeltételét a csatornában, lefolyókban is megtalálja. A szénhidrátdús táplálékot jobban kedveli.

A 35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű amerikai csótány neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.

Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az élelmiszeripari és kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hőközpont is van.

Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. strangokon keresztül aktívan terjednek.

Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők.

Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható.

Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve kültakarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek.

Egyéb ártalmuk abból adódik, hogy az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják és táplálkozásuk közben szennyezik, hanem jelentős mérvű elszaporodásuk következtében azokat fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. A lakásban megtelepedő rovarok észrevételük esetén undort válthatnak ki.

Irtásukra, a lakosság igen jó eredménnyel (rendszerint rovarirtó, illetve csótány- és hangyairtó megjelölésű) permetet, felületkezelő aeroszol palackot, porozószert, alkalmazhat, illetve csótányirtó csalétket, vagy csótánycsapdát helyezhet ki.

A permetek (BIO-KILL, BIOTOLL, CHEMOTOX MIKRO-TECH, DETIA, FARACID, GETT, INSECTICIDE, NEXA LOTTE, PROTECT-B) műanyag palackra helyezett a szórásképnek megfelelően állítható szórópisztollyal, mechanikus porlasztással alkalmazhatók.

Az aeroszolok (AROXOL, BAYGON, CHEMOTOX EXTRA, CHEMOTOX PUFF, DETMOL-FLEX, JOHNSON RAID, KAMPEC, PIF-PAF-B, PROTECT-B, RAID, UNICRON EXTRA, VAPE TECNO) fémpalackra szerelt szórófejen keresztül hajtógázzal juttathatók a kezelendő felületre

A permetben és az aeroszol palackban levő irtószert célzottan a kezelendő felülettől 10-30 cm távolságban tartva a csótányok búvó-, közlekedő- és tartózkodási helyeire kell kipermetezni. A lakások vizesblokkjaiban a rések, repedések, falszögletek kezelése mellett a berendezési tárgyak (pl. mosdó, WC-kagyló és -tartály, gáztűzhely, hűtőszekrény stb.) mögötti és alatti területek, a konyha-, illetve élelmiszertároló szekrények hátoldala és belső felülete, a szemétgyűjtőhelyek, a csővezetékek, esetleg az ajtó- és ablaktokok kezelése szükséges. Hatástartósságuk: 2-4 hét.

A porozószer (BAYGON, DETIA, DOMOTOX EXTRA, NEO-PERMIN BIOTOLL, PIRETRIN EXTRA, PROTECT-B, VAPE) vékony rétegben, célzottan a rovarok búvóhelyeire és vonulási útjaira szórható ki. Mivel a por nem esztétikus ezért igen hamar feltakarítják.

A csótányirtó csalétek (BAYGON, DETIA, GOLIATH, NEXA LOTTE, PROTECT-B, VAPE TECNO) tartalmú műanyag dobozokat csótányok búvóhelyeinek közelébe, illetve vonulási, közlekedési útjaira helyezzük ki. Óvjuk a nedvességtől, ezért takarításkor vegyük fel, majd tegyük vissza. Több hétig hatásos.

A (vonzó hatású anyagot és ragasztót tartalmazó) csótánycsapda (BIOSTOP, BLATSTOP KAPO, NEXA LOTTE) a kismérvű csótányfertőzöttség megszüntetésére alkalmas.

Megelőzésre a folyamatosan kihelyezett és rendszeres időközönként cserélt csótánycsapda, vagy az irtásukra javasolt szerformák (permet, aeroszol palack, porozószer, csalétek) használata alkalmas, amelyek a lakásokba behurcolt, vagy bevándorolt példányokat még elszaporodásuk előtt összefogják, illetve elpusztítják.

Forrás: OEK