Először a csótányok általános biológiai sajátosságait, és a
Magyarországon előforduló három csótányfaj jellegzetességeit ismertetjük, majd
előfordulási helyeiket, terjedésüket, felismerésük módjait és ártalmukat,
végezetül pedig az ellenük történő védekezés (irtásuk és megelőzésük)
lehetőségeit foglaljuk össze.
Biológiai sajátosságuk, hogy erősen lapított testűk miatt
bármely szűk hézagba, repedésbe képesek behúzódni. A lábfejeiken levő
tapadólebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is képesek felmászni. A
párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az
abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A petékből kikelő, a
kifejlett rovarhoz hasonlító 3-4 mm nagyságú lárvák többszöri vedlés után érik
el végleges méretüket. Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert
egyaránt elfogyasztják, de ezek hiányában egyéb anyagokkal (pl. textíliával,
papírral stb.) is képesek táplálkozni. A táplálékot messziről is felkeresik és
aktivitási idejük alatt jobbára a reggeli és az esti órákban állandóan táplálék
után kutatnak. A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést jól
tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy,
a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak.
Melegigényesek, a 25-30C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Kitűnően másznak, a
fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.
Magyarországon három fajuk fordul elő.
A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány
(muszkabogár, muszkacsótány, ruszli, ruszni) a legjobban alkalmazkodó és a
különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A nőstény élete során 4-8
petetokot képez, amelyekben 37-44 pete helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú
petetokot fartoldaIékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig magával
hurcolja. Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és a tápláléktól függően
30-60 napig tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama átlag 100 nap.
Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli.
Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is megtelepedhet, de jelentős mérvű
elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik.
A 20-27 mm nagyságú, feketésbarna színű konyhai csótány
(konyhai sváb, svábbogár, nagy fekete csótány) petetokjában 16-18 pete
található. A nőstény a petetokot 1-2 napig hordja, majd elhullajtja.
Élettartama 0,5-2 év. A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje
hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb.
Hazánkban évente csak 1 nemzedéke van. A 20-29 oC hőmérsékletű helyeket
szereti. Többnyire a padlószint közelében tartózkodik, de életfeltételét a
csatornában, lefolyókban is megtalálja. A szénhidrátdús táplálékot jobban
kedveli.
A 35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű amerikai csótány
neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered,
ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az
igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot
általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a
három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen
melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj,
amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez
közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.
Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított
állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az
élelmiszeripari és kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles
technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben
optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak.
Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak
elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó
környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti
helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol
hőközpont is van.
Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy
petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az
élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A
paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen
belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. strangokon
keresztül aktívan terjednek.
Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem
csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A
lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes
helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt,
illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg
egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és
a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők.
Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében
nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat
idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.
Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a
csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein
(pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő
fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található
élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban
különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok
terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból
tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban
fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg
környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük
gyakorlatilag elhanyagolható.
Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen
érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre
inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány
váladéka és ürüléke, illetve kültakarójának fehérjetartalma, valamint az azon
levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek)
tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny
személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett
vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német
csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket)
tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő
csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral
történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt,
viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet
elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve
légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő
reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért
környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok
jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél
fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is
érzékenyek.
Egyéb ártalmuk abból adódik, hogy az élelmiszereket nemcsak
elfogyasztják és táplálkozásuk közben szennyezik, hanem jelentős mérvű
elszaporodásuk következtében azokat fogyasztásra teljesen alkalmatlanná
tehetik. A lakásban megtelepedő rovarok észrevételük esetén undort válthatnak
ki.
Irtásukra, a lakosság igen jó eredménnyel (rendszerint
rovarirtó, illetve csótány- és hangyairtó megjelölésű) permetet, felületkezelő
aeroszol palackot, porozószert, alkalmazhat, illetve csótányirtó csalétket,
vagy csótánycsapdát helyezhet ki.
A permetek (BIO-KILL, BIOTOLL, CHEMOTOX MIKRO-TECH, DETIA,
FARACID, GETT, INSECTICIDE, NEXA LOTTE, PROTECT-B) műanyag palackra helyezett a
szórásképnek megfelelően állítható szórópisztollyal, mechanikus porlasztással
alkalmazhatók.
Az aeroszolok (AROXOL, BAYGON, CHEMOTOX EXTRA, CHEMOTOX
PUFF, DETMOL-FLEX, JOHNSON RAID, KAMPEC, PIF-PAF-B, PROTECT-B, RAID, UNICRON
EXTRA, VAPE TECNO) fémpalackra szerelt szórófejen keresztül hajtógázzal
juttathatók a kezelendő felületre
A permetben és az aeroszol palackban levő irtószert
célzottan a kezelendő felülettől 10-30 cm távolságban tartva a csótányok búvó-,
közlekedő- és tartózkodási helyeire kell kipermetezni. A lakások
vizesblokkjaiban a rések, repedések, falszögletek kezelése mellett a
berendezési tárgyak (pl. mosdó, WC-kagyló és -tartály, gáztűzhely, hűtőszekrény
stb.) mögötti és alatti területek, a konyha-, illetve élelmiszertároló
szekrények hátoldala és belső felülete, a szemétgyűjtőhelyek, a csővezetékek,
esetleg az ajtó- és ablaktokok kezelése szükséges. Hatástartósságuk: 2-4 hét.
A porozószer (BAYGON, DETIA, DOMOTOX EXTRA, NEO-PERMIN
BIOTOLL, PIRETRIN EXTRA, PROTECT-B, VAPE) vékony rétegben, célzottan a rovarok
búvóhelyeire és vonulási útjaira szórható ki. Mivel a por nem esztétikus ezért
igen hamar feltakarítják.
A csótányirtó csalétek (BAYGON, DETIA, GOLIATH, NEXA LOTTE,
PROTECT-B, VAPE TECNO) tartalmú műanyag dobozokat csótányok búvóhelyeinek
közelébe, illetve vonulási, közlekedési útjaira helyezzük ki. Óvjuk a
nedvességtől, ezért takarításkor vegyük fel, majd tegyük vissza. Több hétig
hatásos.
A (vonzó hatású anyagot és ragasztót tartalmazó)
csótánycsapda (BIOSTOP, BLATSTOP KAPO, NEXA LOTTE) a kismérvű
csótányfertőzöttség megszüntetésére alkalmas.
Megelőzésre a folyamatosan kihelyezett és rendszeres
időközönként cserélt csótánycsapda, vagy az irtásukra javasolt szerformák
(permet, aeroszol palack, porozószer, csalétek) használata alkalmas, amelyek a
lakásokba behurcolt, vagy bevándorolt példányokat még elszaporodásuk előtt
összefogják, illetve elpusztítják.
Forrás: OEK
Forrás: OEK
